Tudásbázis

A projekt során az osztály tanulói csoportokba bontva a nemzetgazdaság mechanizmusának, a piac kapcsolati rendszerének modelljét hozzák létre. Cél a gazdasági döntések eredményre gyakorolt hatásának beazonosítása. Az államcsoport saját videók bejátszásával irányítja a többi csoport gazdálkodását, adókat szed be és támogatásokat ad. Vezeti és elemzi költségvetésének alakulását. A vállalkozás-csoportok webshopokat működtetnek, beszereznek, készleteznek, akciókat hirdetnek meg és értékesítenek; illetve beszállítanak, azaz termelnek és virtuális áruval látják el a webshopokat. Készletnyilvántartást vezetnek, rögzítik a bevételeiket és ráfordításaikat. A fenti csoportok a projekthét folyamán, illetve a zárónapon az elkészített prezentációjuk segítségével, önértékelésként elemzik a tevékenységük gazdaságosságát. A háztartáscsoportok fogyasztanak, azaz vásárolnak a webshopok-ban. Költségvetési naplót vezetnek táblázatkezelővel és figyelik és elemzik a webshopok marketing tevékenységét, majd a zárónapon értékelik saját gazdálkodásukat, és az egyes kereskedők marketing tevékenységének hatékonyságát.

A projekt célja, hogy élményszerűbbé tegyük a jövendő egészségügyi dolgozók számára az infekciókontrollal kapcsolatos alapismeretek elsajátítását. A projekt első részében a tanulók feldolgozzák az infekciókontroll alapjait, történeti hátterét, jártasságot szereznek a fertőtlenítő eljárások alkalmazásában, az egyéni védőfelszerelések használatában. Ismereteik alkalmazására a csoportok kvízeket készítenek, amelyet egymással kicserélve oldanak meg. A munka második szakaszában különböző informatikai alkalmazások segítségével produktumként tájékoztató csomagot (online tájékoztató kiadvány, infógrafika, animáció) készítenek az általuk kiválasztott kórházi fertőzés lényegéről és megelőzéséről. Munkájukat verseny keretében mutatják be a zsűri és a többi csoport előtt.

A projekt során a tanulók megismerik, hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia, azon belül a kognitív számítás a hétköznapi életünkre. A robotokkal kapcsolatos eddigi ismeretek összefoglalása után a csapatok egy-egy robotot építenek. A tanulók csoportokban végeznek kutatást, a megépített robot és a kognitív számítás segítségével értelmezik a világot: érzékelés, tanulás és tapasztalat útján. A csoportok ezek után egy hackathonon vesznek részt, ahol ötleteiket egy önálló, kognitív tartalmú projektté formálják. A projekt eredménye a munka során keletkező leírások, kódok verziókezelőbe rendezett összessége, és az ötletversenyen készült Watson AI alkalmazások.

A projektben a tanulók megismerik a későbbi szakmájukhoz kapcsolódó növényfajták csírázásához és növénnyé fejlődéséhez, milyen abiotikus tényezők, feltételek szükségesek. A tananyag feldolgozását és megtanulását támogatja az adott témában elkészített videó, és a tanulók által összeállított vetélkedő, mely a számukra kötelező tananyagot dolgozza fel. A tanulók csoportokat alkotva egy-egy, a csírázáshoz szükséges feltételhez kapcsolódóan végeznek kísérletet és megfigyelést, melyet digitális eszközökkel dokumentálnak. Az elvégzett dokumentáció alapján egy-egy növény növekedéséről készítenek bemutató videót az osztálytársaik és a vetélkedőben résztvevő tanulók számára. Az elkészített videók a vetélkedőben résztvevő csapatok felkészítését támogatják. A bemutatott szakmai anyaghoz egy vetélkedő feladatsorát állítják össze a tanulók. A projekt végén megrendezik a vetélkedőt más osztályban tanulók számára, melynek célja a tananyag feldolgozása és megtanulása, melyhez eszközként használjuk a vetélkedőt és az elkészített videót.

A projekt során a tanulók képessé válnak az egyes építőipari szakmák tevékenységeinek beazonosítására, elkülönítésére és az építőipari folyamat megfelelő technológiai sorrendjének felállítására. Az épületekkel szemben támasztott követelményekre építve, csoportokban együtt dolgozva megismerik az okos épület legjellemzőbb részeit és működését, valamint ezeknek a fenntarthatósággal és az energiatakarékossággal való összefüggését. A tanulók az intézmény Digitális Közösségi Alkotóműhelyében a legkorszerűbb digitális technológiák (lézervágás, lézergravírozás, mikrokontroller-programozás, 3D tervezés, 3D nyomtatás) felhasználásával okos épületet, vagy épületrészt alkotnak. Az alkotási folyamat során a tanulók változatos digitális eszközöket alkalmaznak, ismereteiket dokumentálják, és a projekt folyamatáról egy elektronikus kiadványt készítenek.

Zenei kalandozás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár épülete, a Wenckheim-palota történetéből kiindulva az épülettel kortárs Erkel Ferenc és Liszt Ferenc életművére való utalások mellett reneszánsz, romantikus, XX. századi és jazz-zenei állomások érintésével.

Aktív gondolkodás a zene lényegéről kortárs szerzők művein keresztül (Horváth Márton Levente, Kecskés D. Balázs, Tóth Péter, Sáry László).

Napjainkban az elektronikus kapcsolattartás egyre nagyobb szerepet kap az élet minden területén. Mindez előrelépést is generált az online világban, hiszen videóchaten tartjuk a kapcsolatot barátainkkal, ismerőseinkkel, a munkahelyeken az értekezleteket, az iskolában a tanórák is különféle alkalmazások segítségével valósulnak meg. Az e-mail, a chat a különféle kommunikációs alkalmazások használata mára már természetessé vált. Hasonló a helyzet a hivatalos ügyek intézése terén is, hazánkban több száz ügy intézhető online. A webináriumon az elektronikus ügyinézés világába kalauzoljuk a pedagógusokat és a diákokat egy gyakorlati példa – a nyelvvizsgadíj támogatás – bemutatásán keresztül.

A projekt alapvető célja a tanulók tudását az ágazati követelményeknek megfelelően gazdagítani és a meglévő kompetenciákat fejleszteni, felkészíteni ezzel a tanulókat az alapozó vizsgára és munkáltatói követelményekre. 
A tanulócsoportok a projektben többlettudásra tesznek szert a könyvnyomtatás feltalálásával, a nyomtatott könyv megjelenésével és a nyomdatechnika fejlődésével kapcsolatban. Az ismeretszerzés változatos, digitális eszközöket és módszereket választva a tanulók kreatív önálló és csoportos alkotómunkát végeznek és létrehoznak, bemutatnak és megosztanak egy kiadványt a „Gutenberg-galaxis évszázadairól”.

Tervezzünk XXI. századba illő korszerű iparművészeti alkotásokhoz mintakártyákat a hagyományos népi díszítményekből!
Elsődleges cél, hogy a tanulók kutatómunkát végezzenek digitális eszközöket alkalmazva a hagyományos népi tárgyalkotó művészet díszítőmotívumainak (díszítés, alapanyagok, színek, formák, tárgyak funkciói, motívumok jelentése, jelképek) és népszokások megismerésére. A magyar népművészet formakincseiből, díszítőművészeti jelképekből, ábrázoló motívumokat csoportosítva hozzanak létre digitális mintakártyákat, illetve egy online felületen elérhető mintagyűjteményt, ami alapjául szolgálhat egy egyszerű szakmaspecifikus mintadarab megtervezéséhez. A tanulók a tervezéshez digitális eszközöket, grafikai tervező programokat használnak. A projekt a szaktárgyi és közismereti tantárgyi ismeretek és képességek fejlesztése mellett a digitális kompetencia fejlesztését is célul tűzi ki. A munkafolyamatokat online bemutatón/kiállításon keresztül prezentálják, ahol az elkészült digitális kártyákat, vázlatokat, egyszerű szakmaspecifikus mintadarabokat (tárgyat, ruhadarabot) is bemutatják.

A projekt célja, hogy a tanulók átfogó képet kapjanak a halmazállapotok tulajdonságairól, a halmazállapot-változásokról, az exoterm és endoterm folyamatokról. Kísérleteket és méréseket végeznek, az ismereteket összekapcsolják a vegyiparban jelentőséggel bíró mérési gyakorlattal. A projekt sokszínű feladatainak megoldását a digitális technológia eszközei támogatják.
A csoportok kísérleteikről felvételt készítenek, megfigyeléseiket elektronikusan rögzítik, a mért adatokat grafikusan ábrázolják, vizsgálataik eredményét megosztják a többi csoporttal. 
A csoportok a tudásmegosztást követően egy laboratóriumi mérőberendezés tervezését kapják feladatul, a technikus évfolyamon össze is állítják a berendezést. A vegyipar ágazatban munkatankönyvek nem állnak rendelkezésre, így munkájuk eredménye segíti őket a tanulási folyamatban.

A projekt során a tanulók közösen, az iskola székhelyén, illetve tágabb vonzáskörzetében feltérképezik, 4-5 fős csoportokban „felderítik”, meghatározzák és felkeresik a különböző állomáshelyeket, amelyek a békefenntartás járőrtevékenységei során fellépő kihívásokat jelenítik meg. A járőrtevékenység megvalósítása során a honvédelmi-katonai ismereteik bővülnek, az együttműködési készségük, a kommunikációs képességük fejlődik és a digitális technológia használatuk szélesedik, magabiztosabbá válik. A tanulók együttműködve társaikkal fejlesztik a fegyverhasználati, térkép és térképolvasási, tájékozódási képességüket.
A projekt produktuma egy általuk megvalósított katonai járőrtevékenység végrehajtása, a hozzákapcsolódó járőrállomások feltérképezése, felderítése, az állomásokon felmerülő kihívások önálló értelmezése és feldolgozása, csoportos leküzdése, melynek megvalósítása és bemutatása a projekt végén digitális alapokra helyezett összefoglaló jelentés formájában készül el.
A projekt hozzájárul, hogy a tanulók az ágazati alapvizsga alapszintű katonai ismeretek részét sikeresebben teljesítsék.