A projekt során a diákok a közösségi oldalakról és az internet veszélyeiről végeznek kutatómunkát, majd ötleteket adnak, hogyan lehet ezeket a veszélyeket elkerülni. Felépítünk egy stratégiát, hogyan lehetne minél több (fiatal) ember figyelmét felhívni ezekre a veszélyekre, majd kivitelezzük ezeket az ötleteket. figyelmét felhívni ezekre a veszélyekre, majd kivitelezzük ezeket az ötleteket.

A projekt keretében a diákok a digitális formában elérhető különböző források révén megismerhetik, hogyan kerültek ki magyar állampolgárok a szovjet munkatáborokba, ott kényszermunkásként milyen körülmények között éltek, dolgoztak. Ezzel betekintést nyerhetnek az 1945 utáni magyar történelem egyik legtragikusabb fejezetébe. 

A Digitális Témahét felkészítő webináriumok sorozatának március 21-én tartott előadásában Kiss Mónika és Skultéty Zoltánné a tavalyi Digitális Témahét projektjüket mutatta be külön kitérve az alkalmazott Redmenta alkalmazásra, valamint a projekt továbbgondolásaként az intézmények közötti együttműködés lehetőségeire az eTwinning program keretében.

A tanulók tanári prezentáció során, valamint csoportokra bontva, könyvtári és internetes források kutatásával ismerkednek meg az információ kódolásának, tárolásának, közvetítésének lehetőségeivel, az információ áramlásának technikai vívmányaival és ezeknek az eszközöknek a fejlődéstörténetével, a mindennapi kommunikációban betöltött szerepével.

A Digitális Témahétre a Digitális Káprázatok tananyagcsomaghoz kapcsolódva négy projektjavaslat készült el, az internetfüggőségek, a testképzavar, az információ hitelessége és a több forrásból történő tájékozódás témakörében, középiskolások számára; a webinárium ezeket mutatja be.

A Digitális Témahét felkészítő webináriumok sorozatának március 22-én tartott előadásában a Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesülettől Tímár Borbála tartott médiapedagógiai előadást. A történeti áttekintést számos jól alkalmazható gyakorlat, használható tartalom bemutatása követte.

A diákok különböző történelmi személyiségekről olvasva az olvasókönyvben található szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegeket dolgozzák fel interaktív online játékok, illetve egyéni és csoportmunkában megvalósuló kreatív digitális módszerek segítségével. 

A segédanyagok különböző szempontok szerint tekintik át az álhírek típusait, motivációit: pl. mi az álhír, miként működik, milyen típusai vannak, hogyan ellenőrizhető egy cikk hitelessége, mitől számít megbízhatónak egy híroldal. 

A projekt során a diákok tanulócsoportokban, mozaik és Zsolnai módszerrel dolgozzák fel a különböző húsvéti tojásdíszítési technikákat. Interneten is elérhető adatbázisokból, video megosztókon keresztül gyűjtik össze a húsvéti tojással kapcsolatos információkat (motívumkincs, festőlevek előállítása, díszítési technikák, tojásjátékok stb.), amit az egyes csoportok megosztanak egymással.

Naponta használt eszközeink jelentős része elektromos árammal működik, a jelenség törvényszerűségeinek megismerését célozza meg a projekt. A diákok tanulmányozzák egy a hétköznapi életben jelenlévő elektromos eszköz működését, fejlődését; elkészítik annak működő modelljét. Munkájuk során online, valamint nyomtatott újság készül.

A "Nem mind arany, ami fénylik" című portfólió 10 tanórában dolgozza fel a fémek témakörét. Projektalapú oktatás során, digitális eszközök és internetes felületek használatával tanultuk meg a tananyagot egy 8. évfolyamos, nyolcosztályos gimnáziumi osztály egyik csoportjával.

A terv támpontként szolgál, alternatívákat kínál, melyeket minden pedagógus a saját lehetőségei és ötletei szerint tud módosítani és alkalmazni.