"Nekem ilyen élmény a Digitális Témahét" - Tóth Éva beszámolója

2017. március 01.

Csonka Fashion Days - DTH a szakiskolában

 

2016. 04. 04. és 04. 08. közötti héten a Ceglédi Szakképzési Centrum Nagykátai Ipari Szakközépiskolája és Szakiskolájaként bekapcsolódtunk a Digitális Témahét elnevezésű országos programba. A hét során két évfolyam eladó és női szabó szakmacsoportos tanulói 13 tantárgy összekapcsolódásával 25 tanóra alatt valósítottak meg IKT eszközökkel támogatott projektet, ami a Csonka Fashion Days címet viseli. A projekt célja a divat megismerése, a cégalkotás feladatai és a kreativitás felhasználása volt a szakmai és elméleti tantárgyak ötvözése során. A női szabó és eladó diákok ötletbörzét tartottak a legkedvesebb női hírességeikről. Ezután csoportban sorsoltak, és mindegyik csoport az általa kihúzott hírességnek kellett, hogy ruhát és szoknyát tervezzen az általuk megtervezett cégnév alatt. A tervezés előtt egy alapruhát és egy alapszoknyát készítettek a tanulók (szerkesztés, szabás, varrás). A projekt során megannyi IKT eszköz segítségével igyekeztünk a diákok olyan 21. századi készségeiket fejleszteni mint a kezdeményezőképesség vagy a felelősségvállalás és a csoportmunka.

 

Miket alkottunk?

Többek között logót/meghívót/plakátot terveztünk, telefonnal megvizsgaltuk a különböző anyagtipusok szerkezetét, a fonalak sodratirányát. Geogebra programmal terveztünk geometriai elemeket a ruhákra. Számlát állítottunk ki, készítettünk kezelési útmutatót, szófelhőt/gondolattérképet idegen nyelven.

A projektet a hét ötödik napján egy nagyszabású divatbemutatóval zártuk, ahol a csapattagok két-két modellje bemutatta a megvarrt ruhakölteményeket. A divatbemutatón iskolánk mintegy 60 diákja volt jelen nézőként, és a pedagógus kollégákból álló zsűri hirdetett eredményt több kategóriában.

A projekt jelentősége

A két szakmacsoport szinte összes szakmai és közismereti tantárgyát sikerült ötvözni, és egy olyan téma köré felfűzni, ami igazán a valós élethez volt köthető, és a diákok rájöhettek, hogyan is tudják majd a szakmájukat érvényesíteni a munka világában. Sok mindenre most döbbentek rá, mint például hogyan kell anyagot vásárolni, amikor megtervezünk egy ruhát, és hogyan kell kiszámolni a költségeket. Számomra a legemlékezetesebb momentum az volt, mikor az eladó diákok a minimálbért figyelembe véve kiszámolták mennyi órabért fizetnének cégként a varrónőinek. Legtöbbjük ekkor döbbent rá igazán a munka értékére. Sőt, a feladatokat a legtöbb esetben időre kellett teljesíteni éppúgy, ahogy a munkahelyen is határidők vannak. Ehhez sem voltak hozzászokva.

Természetesen nem csak a diákok tanultak a hét során: sikerült összesen 10 pedagógust bevonni a projektbe, többen nem voltak jártasak az IKT világában és a projektalkotásban sem, mégis támogatták a kezdeményezést, mert látták a motivációt, a lelkesedést. Sok esetben a diákok már ismerték a használt eszközöket, hiszen az angol órákon folyamatosan használtuk ezeket.

 

A projekt utóélete

A projektet záró divatbemutatót megismételtük a Szakmák Éjszakája rendezvényen is (2016. április 15.). Célunk a szakmáink népszerűsítése és a motiváció növelése volt. A rendezvényre 7. osztályos tanulók érkeztek  a környékbeli településekről, összesen 197 fő. Ajánlott programjaink közöl kétség kívül a divatbemutató volt a legsikeresebb, hiszen maguk a diákok mutatták be a saját alkotásaikat, és levetítettük a projekt összefoglaló videóját is.

Mint közben kiderült, a projektünk a 2017-es Szakképzési Díj motiváció kategóriájának egyik jelöltje. Ez óriási elismerés, és nagyon büszkék vagyunk rá.

 

Nehézségek

Nem is digitális témahét lett volna, ha a technológia nem szól közbe. Többször volt gondunk a wifivel, a túl kevés géppel az informatika teremben, de a nehézségek is olyan élményt jelentettek, melyek még jobban összekovácsolták a csapatot. Sokszor volt, hogy egy-egy új IKT eszköz fejtörést jelentett mindenkinek, de ami fontos volt, hogy hogyan reagáltunk ezekre a felmerülő problémákra: együtt akartuk megoldani őket, csapatként.

 

Miért volt jó a Csonka Fashion Days?

Diákjainktól idézünk: "Jó volt csapatban dolgozni.", "Sosem volt ilyen rövid egy hét.", "Csodálatos volt a hetünk". Többen írtak a közösségi oldalakon a hét után, hogy megköszönjék, hogy részt vehettek a projektben, és elmondják, mennyire élvezték. Arról nem is beszélve, hogy ellepték az oldalakat a fotók a csodálatos modelleinkről és a díjakról. Sokat elmond, hogy az első nap kérdezték csak meg, ma meddig maradunk. A második naptól kezdve már csodálkoztak, hogy már el is telt a nap. A projektben résztvevő tanáraink pedig ilyeneket mondtak: "Ez volt a legjobb hetem szeptember óta.", "Mostantól mindig így szeretnék tanítani."

Olyan egy hetet adtunk egymásnak, amit sosem fogunk elfelejteni. Olyan hét volt, amikor senkit sem érdekelt, hogy mikor szól a csengő, hány óra van, az alkotni vágyás és a közös élmények vittek minket előre. Látszólag nem tanórai keretekben nem tananyagot tanultunk, de mégis. Észrevehetetlenül mindent, amit a héten csináltunk, tanultunk, együtt éltünk át, beleivódott egy életre az emlékezetünkbe. Azon kaptuk magunkat, hogy újra és újra megnézzük a hétről készült videót, és merengünk azon, de jó volt.  És ami ennél is fontosabb: sokadszor sikerült bebizonyítanunk, hogy az előítéletek és a sztereotípiák ellenére igenis képesek vagyunk valami maradandót, értékeset alkotni, olyan lelkesedéssel és hozzáállással, ami példaértékű lehet bárki számára.

 

Az idei Digitális Témahétre szülői minőségben készülök. Kisfiam általános iskolájában segédkezek egy két évfolyamot mozgató projekt létrehozásában, ami a Szemét, szemét, hová mész? címet viseli. Nagyon készülünk, sok az ötletünk, és ami a legfontosabb, olyan pedagógusok csatlakoznak a kezdeményezéshez, akik korábban nem mélyültek el az IKT világában. A projekt túlmutat majd az iskola világán, hiszen a diákok otthonra is kapnak feladatot, illetve az utolsó napon a szülők, a többi osztály és a vezetőség bevonásával rendezünk majd vetélkedőt. Nagy örömmel tölt el, hogy nyitottak a projektpedagógia iránt, és én örömmel segédkezek valami maradandó létrehozásában.

 

Tóth Éva

projektvezető