Fókuszban a vegyes tanulás és a projektpedagógia

2022. február 24.

A koronavírus világjárvány megfékezése érdekében elrendelt kényszerű átállásokat követően a világ minden táján intenzív kutatás és diskurzus indult el és zajlik a mai napig az online oktatás hatékonyságával és eredményeivel kapcsolatosan. Már az is komoly kihívást jelent az oktatás szereplői számára, hogy nevén nevezzék a tanulásszervezés különböző formáit, definiálni tudják, mit értünk digitális munkarend, online oktatás, távtanulás, hibrid oktatás alatt. A fogalmi változatosság és sokféleség ellenére, vagy éppen emiatt azonban nagyon fontos, hogy támpontokat adjunk arra nézve, hogyan szervezhetjük meg a diákjaink tanulási folyamatait a leghatékonyabban.
Az Európai Tanács ajánlásában a vegyes tanulás gyakorlatának megvalósítását ösztönzi, az egyenlő hozzáférés, a kulcskompetenciák, kiemelten a digitális írástudás fejlesztésével kapcsolatos hatékony tanulásszervezési formaként. Az iskola mint tanulási környezet elismerése mellett tehát további cél a járványhelyzettől függetlenül, hogy törekedjünk a különböző tanulási színterek változatos, együttes alkalmazására.
A Digitális Témahét 2022-es programja kiváló lehetőséget adhat arra, hogy pedagógiai gyakorlatunkban a vegyes tanulás lehetőségeit tudatosan tervezve, minimum 5 órán keresztül, vagy hosszabban, projektpedagógiai alapokra építve foglalkozzunk egy adott témakörrel.   Tervezzünk vegyes tanulás kereteiben projekteket, tekintsünk lehetőségként a távtanulás, az online tanulás és a jelenléti oktatás nyújtotta módszerekre, eszközökre! Cikkünkben igyekszünk röviden betekintést nyújtani a vegyes tanulás lehetséges értelmezésébe, illetve egy-egy szempont mentén a projektpedagógia és vegyes tanulás kapcsolódására rámutatni.
 
Hol és hogyan zajlik a tanulás?

A tanulás helyszínéről és módjáról való gondolkodásunk a koronavírus elleni védekezés miatt elrendelt korlátozások nyomán folyamatos rugalmasságot és alkalmazkodást igényelt és igényel most is tanártól, diáktól és szülőktől egyaránt. Gyakran előfordul, hogy diákjaink egy része otthonról, egy része az iskolában vesz részt az óráinkon, vagy rövidebb ideig de online tanulási környezetben kell folytatnunk az oktatást teljes csoportunkkal. A kényszer szülte tanulási környezetek váltakozása helyett, a tanári tevékenység hatékonyságát is növelhetjük, ha saját pedagógiai gyakorlatunkkal kapcsolatban végiggondoljuk, mely tanulási helyszín miért és hogyan támogathatja kitűzött céljainkat a legjobban? Az alábbi szempontok segíthetnek a tanulási folyamat helyszíneinek tudatosabb megválasztásában:

  • Mi az új ismeret, amelynek elsajátításához teret szeretnénk biztosítani?

Sok szó esett már a projektpedagógia kapcsán arról, hogy diákjaink tudásszerzésének szervezése szempontjából mennyire fontos, hogy a az ismeretek megszerzését, a megértés szintjét meghaladó, magasabb szintű gondolkodási készségeket igénylő tevékenységeket kínáljunk számukra annak érdekében, hogy valódi, hasznos, a munkavállalásuk szempontjából is értékes tudás és készségek birtokába juthassanak. A megszerzendő ismereteket alapvetően az iskolában folyó nevelési-oktatási tevékenységet  szabályozó dokumentumok határozzák meg. Azt azonban, hogy az ismereteket mennyire tudjuk a minket körülvevő világra vonatkoztatva, a valósághoz közelíteni, egyéni pedagógiai döntés. Az ismeretekre irányuló nyitott, problémaközpontú pedagógiai gondolkodás a diákok számára is szabadabb és hatékonyabb tanulási folyamatokat eredményezhet. Éppen ezért érdemes a tantárgyi ismereteket a projektpedagógia felől megközelíteni. Egy-egy projekt tervezése során alapkritérium a problémafelvetésből kiinduló tevékenységszervezés, amely a tantárgyi kereteket feszegetve nem csak más tudományterületekhez, de az említett, valóságban hasznosítható tudás megszerzését is segíti.

  • Diákjaink mely készségeit szeretnénk fejleszteni?

A kompetenciafejlesztés egyik kiemelt területévé vált a digitális kompetencia. Pontosabban a járvány óta különösen hangsúlyossá vált, bár a digitalizáció exponenciálisan erősödő trendje miatt már a Covid-19 előtt is jelentős szerepet játszott az oktatási és képzési rendszerekben. A járvány azonban arra is rámutatott, hogy az iskola, a pedagógus, a diákok és a szülők személyes kapcsolatai, illetve ezek minősége képezi a tanulói jóllét egyik kulcselemét. Tehát a digitalizáció térnyerése mellett elengedhetetlen a személyes, jelenléti tanulási helyzetek lehetőségének megteremtése. Ahhoz azonban, hogy a járványkezelés során szerzett tapasztalataink megfelelő mértékben tudjanak hasznosulni, egyik tanulási formát sem zárhatjuk ki, sőt éppen a készségfejlesztés területén azonosított hiányterületekre koncentrálva, tudatosan és tervezetten szükséges a tanulási célok és a készségek fejlesztését a legmegfelelőbb  helyszíneken vagy azok együttes alkamazásával  megvalósítani. A pedagógiai tervezés során tehát fel kell magunknak tenni a kérdést: mely készségeket milyen tanulási környezetben tudjuk fejleszteni? A diákjaink együttműködési készségét jelenléti vagy online kollaborációs terek segítségével is tudjuk fejleszteni. Az e-mail alkalmas a kapcsolattartásra, azonban nem alkalmas arra, hogy a személyes kommunikáció érzékenységét helyettesítse, a szociális kompetenciafejlesztésre alkalmasabb a jelenléti vagy a szinkrón online oktatási forma. A készségfejlesztés szempontjából alapvető jelentőséggel bír az alkalmazott pedagógiai módszerek, a munkaformák és tanulás helyszínek változatossága.

  •  Mik a tanulás során elsajátítandó ismeret, tudás lehetséges forrásai?

A tanulók által elsajátítandó ismeretek forrása nagyon különböző lehet helyszínek szerint is. Érdemes az önálló feladatvégzésre helyezni a hangsúlyt, tehát nem feltétlenül szükséges kizárólag az iskolai térben, a tanórák során szervezni a tevékenységet. Ellátogathatunk egy múzeumba, akár az online terükbe is, felvehetünk előre egy előadást, amelyet már otthon, az órára készülve fel kell dolgozniuk előre megadott kérdések, szempontok mentén. A kutatómunka kereteit, határidejét, a kutatás forrásait, a feldolgozás módszereit és a szerzett ismeretek megértéséről szóló bizonyítékot előre, pontosan meg kell határoznunk. Amennyiben online forráshasználatot tervezünk, fontos, hogy a biztonságos és hiteles információk szűrésének és megítélésének feltételeit, módját is ismerjék diákjaink.

Cikkünk forrása: Education Talks: Vegyes tanulás – a hozzávalók összevegyítése