Tippek és módszerek a formatív értékelésre a projektpedagógiában

2022. március 31.

 

“…az értékelés csak olyan mértékben alkalmas a fejlesztésre, amilyen mértékben az értékelési folyamat eredményeit felhasználjuk annak érdekében, hogy jobb döntéseket hozzunk a tanítási-tanulási folyamat következő lépéseire vonatkozóan. ” (Dylan, 2020)

 

 

A cikkünkben megismertetett értékelési módszereket a gyakorlatban való minél hatékonyabb alkalmazásuk érdekében a projekt tanítási-tanulási folyamatának megfelelő szakaszokhoz illeszkedve mutatjuk be. A pedagógiai projekteket indító problémafelvetéstől (alapkérdés), a kutatási szakaszon át (információgyűjtés és elemzés, értelmezés) egészen a produktumok létrehozásáig (alkotás) az értékelés folyamatosságára kell törekednünk, mégpedig úgy, hogy annak iránya, célja, módszere tekintetében változatos lehetőséget adjunk a tanulásról való gondolkodásunk fejlesztésére.

Honnan hová jutottunk? - Diagnosztikus célú értékelési módszerek

A tanulási folyamatot minden esetben a tanulóink már meglévő, illetve hozott tudásának és készségeinek ismeretére építhetjük. A gondolattérkép, a szófelhő, az ötletböze, szavazások  módszerei kiváló lehetőséget adnak arra, hogy az előzetes tudást, készségeket, illetve attitűdöt, sőt akár érzéseket is felmérjük. Lehetséges kérdéstípusok a módszerek alkalmazásakor:

• Mi jut eszetekbe erről a szóról, hogy: … pl. víz, konfliktus, űrkutatás stb?
• Mit jelent számotokra ez a fogalom, hogy … pl. otthon, hős, egészség, rejtély?
• Mit tartotok fontosnak a következő témával kapcsolatban: … pl. online bántalmazás, álláskeresés stb?

A digitális eszközökkel létrehozott gondolattérképek, szófelhők és ötletgyűjtések menthetők, de ha nincs lehetőségünk eszközök használatára, akkor egy csomagolópapír is kiválóan megfelel a célnak, az osztályteremben kitéve diákjainak és nekünk pedagógusoknak is, bármikor lehetőségünk nyílik visszatérni az itt felmerült gondolataikhoz. Abban, hogy diákjaink így megismert tudását és készségeit hogyan építhetjük be a tanulási folyamat során további tevékenységekbe, az alábbi kérdések segíthetnek:

• Mi az, amiről úgy gondoljuk, hogy nem annyira hangsúlyos, akár téves tudás-, illetve készségelem?
• Mi az, amit még nem vizsgáltunk meg, de fontos szerepe van a projektünk szempontjából?
• Mivel egészíthetnénk most ki a kiinduláskor készült gondolattérképünket?
• Melyik ismeret, gondolat kapcsán mélyítettük el leginkább tudásunkat?

A felsorolt módszereket támogató digitális alkalmazásokhoz ajánljuk Főző Attila László Wakelet-gyűjteményét.

A projekt zárásakor szintén fel kell mérnünk, hogy diákjaink hogyan látják a megvalósult tanulási folyamatot. Az online kitölthető űrlapok ma már gyors és látványos értékelési eszközzé váltak a pedagógiai munka során is. A Google Űrlap, a Microsoft Forms kiváló eszközök projektjeink záró értékeléséhez. De mire kérdezhetünk rá egy tanítási-tanulási folyamat végén? A kérdés elsősorban attól függ, mi mit tartunk fontosnak a tanulóink fejlődése szempontjából, ez pedig igen eltérő lehet a tanulócsoport, a tanulási folyamat, a képzés, az adott tananyagstb. tekintetében. A kérdőívek összeállításakor fontos, hogy a kitöltéshez szükséges idő szempontjából törekedjünk a hatékonyságra, tehát rövid és könnyen értelmezhető kérdéssort állítsunk össze. Az alábbiakban a teljes igénye nélkül azt szeretnénk megmutatni, milyen sokszínű értékelő kérdőívet állíthatunk össze, és hányféle területről kérhetünk visszajelzést.

Önértékelésre javasolt célterületek:

• A tanulók készségeinek, képességeinek fejlődésével kapcsolatos vélemények Pl.: Mely képességeid fejlődtek leginkább a projekt során? (Több válasz is lehetséges.)
• A tanulók alkalmazott módszerekkel kapcsolatos vélemények Pl.: Melyik tevékenység jelentette számodra a legnagyobb kihívást? Miért?
• A tanulók által létrehozott produktumok megítélése Pl.: Mennyire vagy elégedett az általad létrehozott produktummal? Mi az, amit másképp csinálnál? Mit emelnél ki a teljesítményedből mint erősséget/fejlesztendő célt?
• A tanulók saját tanulásukról való gondolkodásának megismerése Pl.: Melyik tevékenység során érezted magad a leghatékonyabbnak? Miért? 

Társértékelésre javasolt célterületek:

• A tanulók együttműködési készségével kapcsolatos vélemények Pl.: Kivel dolgoztál együtt szívesen és miért? Mennyire tudtad segíteni a csoport munkáját?
• A tanulók konfliktuskezelésével kapcsolatos nézetek, ismeretek Pl.: Mi okozott nehézséget a csoportmunka során? Hogyan oldottátok meg a nehezebb helyzeteket?
• A tanulók empátiájával kapcsolatos nézetek, ismeretek Pl.: Mennyire bizonyultak segítőkésznek társaid? Kitől kértél szívesen segítséget és miért? Mi jelentett számodra nehézséget és mi segítséget a megoldásában?

Tanári munka értékelésére javasolt célterületek:

• A tanári támogatás megítélése Pl.: Mennyire bizonyult segítőkésznek a tanárod? Mennyire voltak követhetők a tanári magyarázatok?
• A tanulási-tanítási folyamat megítélése Pl.: Mennyire volt számodra világos a projektben elvégzendő feladat? Mely tevékenységeket találtad izgalmasnak? Mi az, amit másképp csinálnál, ha te lennél a tanár?
• A projektmódszer megítélése Pl.: Szívesen vennél részt ismét egy projektben? Miért igen/miért nem?

Végül nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy projektjeink eredményét nyilvánossá tegyük, tehát egy bemutató keretében a diák-, és tanártársakkal, szülőkkel és a projekt szempontjából releváns külső közönséggel (szakemberek, civil szféra) is osszuk meg a produktumokat! A visszajelzéseket és  véleményeket pedig érdemes megismerni, majd beépíteni tapasztalatainkba.

Hogyan jutottunk el a produktumig? - Fejlesztő célú értékelési módszerek

Nézzünk egy egyszerű példát a tanítási-tanulási folyamat értékelésével kapcsolatban: diákjainknak jelezzük, hogy a következő órán dolgozatot írnak az aktuálisan feldolgozott tananyagból. A dolgozatot megírják, amelyekre mi érdemjegyet adunk. Ez is egy visszajelzés számukra, azonban ha megvizsgáljuk, hogy a dolgozatban mely tudáselemmel kapcsolatosan tapasztaljuk a legtöbb hiányosságot, akkor megtehetjük, hogy nem érdemjeggyel értékelünk, hanem egy fejlesztő céllal megírt szöveges értékelést adunk a diákjaink számára arról, hogy a dolgozat alapján mi az, amire még időt kell szánni, amivel még foglalkozni kell, és ebben mi hogyan szeretnénk őt segíteni. Tehát az, hogy mire, milyen céllal és hogyan jelzünk vissza, fogja meghatározni, hogy milyen értékelési típust alkalmazunk. Egy teszteredmény tehát lehet formatív vagy szummatív visszajelzés is, azt pedig hogy éppen milyen funkciót tölt be az dönti el, hogy mi pedagógusok mire és hogyan használjuk fel a kapott eredményt. Az alábbiakban olyan módszereket ismertetünk, amelyek nemcsak projektek idején alkalmazhatóak, hanem hatékony és izgalmas módszerei lehetnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatunknak is:

TKM-táblázat: egy táblázat formájában kiadható írásbeli formatív értékelő módszer.
T mint Tudom
K mint Kérdezem
M mint Megtanultam oszlopokból áll, amelynek első két oszlopát a tanulók általában a tanulási folyamat/témakör elején töltik ki, majd a végén a harmadik oszlopban rögzítik a tanulási eredményeiket. Az első oszlop segíthet a tanulóknak felidézni az előzetes ismereteiket, a táblázat Kérdezem oszlopában pedig önállóan vagy közösen összegyűjtik a tananyaggal kapcsolatos kérdéseiket, illetve azt, hogy mire kíváncsiak. Kérdéseik segíthetnek koncentrálni lényeges részekre, a válaszokkal a táblázatot az utolsó Megtanultam oszlopban bővíthetik.
Kutatási terv: a diákjaink számára közérthető és áttekinthető formában adhatunk egy kutatási terv sablont is, amelyben megtervezhetik a forrásfeldolgozás folyamatát. Adhatnak munkacímet, határidőket és segítő kérdések mentén önellenőrzést is végezhetnek a kutatás eredményeivel kapcsolatban.
Értékelőtáblázat: A tanulók számára kiváló segítség lehet, ha egy-egy tevékenységük kapcsán az elvárásainkat pontosan meghatározzuk. Az értékelőtáblázat egyik oszlopában a az értékelés során fontos szempontokat gyűjtjük össze, míg a táblázat első sorában az adott értékelési szempontot bontjuk fokozatokra, amelyek segíthetnek a létrejött produktumok értékelésében is.
Cheklistek: Egy egyszerű listát is kiadhatunk, amely tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket diákjainkkal közösen fogalmazunk meg az adott produktummal kapcsolatban. 
Közlekedési lámpa: A módszer segítségével egyszerű visszajelzéseket adnak a diákok, hogy megértették-e az órán elhangzottakat, hol akadtak el (piros lámpa), mikor haladhat tovább az óra (zöld lámpa), mikor szükséges a pedagógus segítsége (piros lámpa). 
3-2-1 módszer: írásbeli vagy szóbeli fejlesztő értékelési módszer.
3 – Írj három pozitívumot az elhangzottakkal kapcsolatban!
2 – Írj két jó tanácsot, amit legközelebb a társad helyében máshogy tennél!
1– Írj egy negatívumot, ami nem tetszett.
Az értékelő lapokat a diákok odaadják egymásnak, így mindenki láthatja a hibáit, és kiemelkedő eredményeit. 
Véleményvonal: Egy állítással kapcsolatosan kell véleményt formálnia a diákoknak. Ez az állítás sokféle lehet. Pl.: Elégedett vagyok a munkám eredményével. A módszer előnye, hogy a sok ülő tevékenységek között megmozgatja a diákokat. Egy képzeletbeli vonal két vége az egyetértek és a nem értek egyet, míg a két pontot összekötő vonal a vélemények árnyalására ad lehetőséget, attól függően hol helyezkedik el rajta a diákunk. A helyük elfoglalását követően a két szélső ponton és a vonal több pontján elhelyezkedő néhány diákunkat megkérjük, hogy indokolják döntésüket, miért éppen oda álltak.

Javasolt digitális eszközök, alkalmazások: online együttműködési felületek pl.: Wakelet, linoit, Padlet, Mentimeter stb., online együttműködésre alkalmas szövegszerkesztők pl. Google Dokumentum, OneNote stb.

Források:

William Dylan: Formatív értékelés, tanulást támogató értékelés és egyéb ínyencségek