Tippek és módszerek a formatív értékelésre a projektpedagógiában
2022. március 31.
“…az értékelés csak olyan mértékben alkalmas a fejlesztésre, amilyen mértékben az értékelési folyamat eredményeit felhasználjuk annak érdekében, hogy jobb döntéseket hozzunk a tanítási-tanulási folyamat következő lépéseire vonatkozóan. ” (Dylan, 2020)
A cikkünkben megismertetett értékelési módszereket a gyakorlatban való minél hatékonyabb alkalmazásuk érdekében a projekt tanítási-tanulási folyamatának megfelelő szakaszokhoz illeszkedve mutatjuk be. A pedagógiai projekteket indító problémafelvetéstől (alapkérdés), a kutatási szakaszon át (információgyűjtés és elemzés, értelmezés) egészen a produktumok létrehozásáig (alkotás) az értékelés folyamatosságára kell törekednünk, mégpedig úgy, hogy annak iránya, célja, módszere tekintetében változatos lehetőséget adjunk a tanulásról való gondolkodásunk fejlesztésére.
Honnan hová jutottunk? - Diagnosztikus célú értékelési módszerek
A tanulási folyamatot minden esetben a tanulóink már meglévő, illetve hozott tudásának és készségeinek ismeretére építhetjük. A gondolattérkép, a szófelhő, az ötletböze, szavazások módszerei kiváló lehetőséget adnak arra, hogy az előzetes tudást, készségeket, illetve attitűdöt, sőt akár érzéseket is felmérjük. Lehetséges kérdéstípusok a módszerek alkalmazásakor:
A digitális eszközökkel létrehozott gondolattérképek, szófelhők és ötletgyűjtések menthetők, de ha nincs lehetőségünk eszközök használatára, akkor egy csomagolópapír is kiválóan megfelel a célnak, az osztályteremben kitéve diákjainak és nekünk pedagógusoknak is, bármikor lehetőségünk nyílik visszatérni az itt felmerült gondolataikhoz. Abban, hogy diákjaink így megismert tudását és készségeit hogyan építhetjük be a tanulási folyamat során további tevékenységekbe, az alábbi kérdések segíthetnek:
A projekt zárásakor szintén fel kell mérnünk, hogy diákjaink hogyan látják a megvalósult tanulási folyamatot. Az online kitölthető űrlapok ma már gyors és látványos értékelési eszközzé váltak a pedagógiai munka során is. A Google Űrlap, a Microsoft Forms kiváló eszközök projektjeink záró értékeléséhez. De mire kérdezhetünk rá egy tanítási-tanulási folyamat végén? A kérdés elsősorban attól függ, mi mit tartunk fontosnak a tanulóink fejlődése szempontjából, ez pedig igen eltérő lehet a tanulócsoport, a tanulási folyamat, a képzés, az adott tananyagstb. tekintetében. A kérdőívek összeállításakor fontos, hogy a kitöltéshez szükséges idő szempontjából törekedjünk a hatékonyságra, tehát rövid és könnyen értelmezhető kérdéssort állítsunk össze. Az alábbiakban a teljes igénye nélkül azt szeretnénk megmutatni, milyen sokszínű értékelő kérdőívet állíthatunk össze, és hányféle területről kérhetünk visszajelzést.
Önértékelésre javasolt célterületek:
Társértékelésre javasolt célterületek:
Tanári munka értékelésére javasolt célterületek:
Végül nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy projektjeink eredményét nyilvánossá tegyük, tehát egy bemutató keretében a diák-, és tanártársakkal, szülőkkel és a projekt szempontjából releváns külső közönséggel (szakemberek, civil szféra) is osszuk meg a produktumokat! A visszajelzéseket és véleményeket pedig érdemes megismerni, majd beépíteni tapasztalatainkba.
Hogyan jutottunk el a produktumig? - Fejlesztő célú értékelési módszerek
Nézzünk egy egyszerű példát a tanítási-tanulási folyamat értékelésével kapcsolatban: diákjainknak jelezzük, hogy a következő órán dolgozatot írnak az aktuálisan feldolgozott tananyagból. A dolgozatot megírják, amelyekre mi érdemjegyet adunk. Ez is egy visszajelzés számukra, azonban ha megvizsgáljuk, hogy a dolgozatban mely tudáselemmel kapcsolatosan tapasztaljuk a legtöbb hiányosságot, akkor megtehetjük, hogy nem érdemjeggyel értékelünk, hanem egy fejlesztő céllal megírt szöveges értékelést adunk a diákjaink számára arról, hogy a dolgozat alapján mi az, amire még időt kell szánni, amivel még foglalkozni kell, és ebben mi hogyan szeretnénk őt segíteni. Tehát az, hogy mire, milyen céllal és hogyan jelzünk vissza, fogja meghatározni, hogy milyen értékelési típust alkalmazunk. Egy teszteredmény tehát lehet formatív vagy szummatív visszajelzés is, azt pedig hogy éppen milyen funkciót tölt be az dönti el, hogy mi pedagógusok mire és hogyan használjuk fel a kapott eredményt. Az alábbiakban olyan módszereket ismertetünk, amelyek nemcsak projektek idején alkalmazhatóak, hanem hatékony és izgalmas módszerei lehetnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatunknak is:
TKM-táblázat: egy táblázat formájában kiadható írásbeli formatív értékelő módszer.
T mint Tudom
K mint Kérdezem
M mint Megtanultam oszlopokból áll, amelynek első két oszlopát a tanulók általában a tanulási folyamat/témakör elején töltik ki, majd a végén a harmadik oszlopban rögzítik a tanulási eredményeiket. Az első oszlop segíthet a tanulóknak felidézni az előzetes ismereteiket, a táblázat Kérdezem oszlopában pedig önállóan vagy közösen összegyűjtik a tananyaggal kapcsolatos kérdéseiket, illetve azt, hogy mire kíváncsiak. Kérdéseik segíthetnek koncentrálni lényeges részekre, a válaszokkal a táblázatot az utolsó Megtanultam oszlopban bővíthetik.
Kutatási terv: a diákjaink számára közérthető és áttekinthető formában adhatunk egy kutatási terv sablont is, amelyben megtervezhetik a forrásfeldolgozás folyamatát. Adhatnak munkacímet, határidőket és segítő kérdések mentén önellenőrzést is végezhetnek a kutatás eredményeivel kapcsolatban.
Értékelőtáblázat: A tanulók számára kiváló segítség lehet, ha egy-egy tevékenységük kapcsán az elvárásainkat pontosan meghatározzuk. Az értékelőtáblázat egyik oszlopában a az értékelés során fontos szempontokat gyűjtjük össze, míg a táblázat első sorában az adott értékelési szempontot bontjuk fokozatokra, amelyek segíthetnek a létrejött produktumok értékelésében is.
Cheklistek: Egy egyszerű listát is kiadhatunk, amely tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket diákjainkkal közösen fogalmazunk meg az adott produktummal kapcsolatban.
Közlekedési lámpa: A módszer segítségével egyszerű visszajelzéseket adnak a diákok, hogy megértették-e az órán elhangzottakat, hol akadtak el (piros lámpa), mikor haladhat tovább az óra (zöld lámpa), mikor szükséges a pedagógus segítsége (piros lámpa).
3-2-1 módszer: írásbeli vagy szóbeli fejlesztő értékelési módszer.
3 – Írj három pozitívumot az elhangzottakkal kapcsolatban!
2 – Írj két jó tanácsot, amit legközelebb a társad helyében máshogy tennél!
1– Írj egy negatívumot, ami nem tetszett.
Az értékelő lapokat a diákok odaadják egymásnak, így mindenki láthatja a hibáit, és kiemelkedő eredményeit.
Véleményvonal: Egy állítással kapcsolatosan kell véleményt formálnia a diákoknak. Ez az állítás sokféle lehet. Pl.: Elégedett vagyok a munkám eredményével. A módszer előnye, hogy a sok ülő tevékenységek között megmozgatja a diákokat. Egy képzeletbeli vonal két vége az egyetértek és a nem értek egyet, míg a két pontot összekötő vonal a vélemények árnyalására ad lehetőséget, attól függően hol helyezkedik el rajta a diákunk. A helyük elfoglalását követően a két szélső ponton és a vonal több pontján elhelyezkedő néhány diákunkat megkérjük, hogy indokolják döntésüket, miért éppen oda álltak.
Javasolt digitális eszközök, alkalmazások: online együttműködési felületek pl.: Wakelet, linoit, Padlet, Mentimeter stb., online együttműködésre alkalmas szövegszerkesztők pl. Google Dokumentum, OneNote stb.
Források:
William Dylan: Formatív értékelés, tanulást támogató értékelés és egyéb ínyencségek