Digitális Témahét 2016 a Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskolában

A Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskolában három osztályban valósítottunk meg projektet a 2016-os Digitális Témahéten.

Tavaszi varázslat (1. osztály)
Tisza (4. osztály)
Lúdas Matyi (6. osztály)

Íme a projektek a megvalósító pedagógusok szemszögéből:

„Tavaszi varázslat” – Pintérné Gönye Helga, tanító

A 2016-os DTH-n az 1. évfolyammal a Tavaszi varázslat című projekttel foglakoztunk. A témaválasztásnál fontos szempont volt számomra, hogy a tananyaghoz és a tanmenethez tudjak kapcsolódni, valamennyi bevont tantárggyal össze tudjam hangolni.

A felhívást olvasva először nem akartam jelentkezni, azt hittem, hogy az elsősökkel ilyen nagyszabású projektet nem lehet megvalósítani. Szerencsére az iskola vezetője bátorított, hogy próbálkozzam meg a feladattal, így belevágtam, amit utólag nem is bánok.

Egészen a tavalyi DTH-ig azt hittem, hogy digitális eszközöket használó pedagógus vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy éppen csak pár módszert, eszközt ismerek. Sok segítséget kaptam kollégámtól, sokat olvastam fórumokon és blogokon, így sikerült több internetes oldalt és alkalmazást megismernem, amik közül többet be is építettem a projektbe és azóta is használom őket a tanítás során: LearningApps, ppt, pdf, Word, e-tananyag-Apáczai tudástár és NKP, Okosdoboz, Animoto. Vannak, amikkel nehezebb volt boldogulni, elsősorban a nem magyar nyelvezete miatt, azokat már nem használom.

A legjobb az volt, hogy a diákok rendkívül könnyedén vették az eszközök és alkalmazások használatát, azóta merem például az osztályban használni a tableteket.

Idén is szeretnénk próbára tenni magunkat és új alkalmazásokat megismerni.

„Tisza” – Németh Gabriella, tanító, Pozsegovitsné S.-F. Szilvia, tanító, Kneitner Erzsébet, szaktanár

A témaválasztást segítette, hogy olvasásból a 4. osztályos gyerekek éppen Petőfi Sándor A Tisza című versét tanulták, ez pont illeszkedett a környezetismeret témakörhöz, ahol Magyarország nagy tájairól tanultak. A gyerekek már rendelkeztek előzetes ismeretekkel a témáról, hiszen már harmadik osztályban is szóba kerültek hazánk nagy folyói, olvasásból pedig már több verset is olvastak Petőfi Sándortól.

Célunk volt a mű feldolgozása, valamint a hozzá kapcsolódó földrajzi ismeretek kutatása digitális eszközök támogatásával. A projektbe bevontuk a magyar, környezetismeret és rajz tantárgyakat.

Magyar órán a gyerekek megismerték és értelmezték a verset. A költői kifejező eszközök felismerésére vonatkozó feladatokat LearningApps alkalmazással oldották meg. A gyerekek egymás közt felosztva megtanulták a verset.

Környezetismeret órán térképhasználatot gyakorló feladatokat, rejtvényeket, találós kérdéseket oldottak meg. Összevetették a versben leírt Tiszát a mostani folyóval. Megnézték mi változott azóta. Mindezek a tabletek segítségével, érdekes, interaktív feladatokkal történtek.

Rajz órán illusztráció készült a megtanult részhez. A rajzokból kiállítást rendeztünk, amit az egész iskola megtekinthetett.

A projekt zárásaként egy kisfilmet készítettünk, melyben a képek feltűnésekor a hozzá kapcsolódó versszakok hangzottak el a gyerekek előadásában. A projektzárás közös rajzfilmnézéssel ért véget. Mindenki elmondhatta véleményét, tapasztalatait.

A gyerekek lelkesen vettek részt a munkákban, nyitottak voltak. Lehetőség nyílt a tabletek, okostelefonok használatára, maguk is készíthettek képeket, felvételeket a munkáról. Kibontakoztathatták kreativitásukat, ötleteiket. Izgatottan hallgatták és nézték meg a saját előadásukból és rajzukból készült kisfilmet. A jövőben is szeretnének hasonló projektekben részt venni.

Lúdas Matyi – Fehérné Dormán Teodóra, szaktanár, Krepsz-Kapai Bernadett, gyógypedagógus

A témaválasztás kézenfekvő volt, hiszen irodalomból éppen Fazekas Mihály Lúdas Matyija volt a soron következő téma. A gyerekek rendelkeztek előzetes ismeretekkel a témáról, mivel már alsó tagozatban is találkoztak Matyi történetével.

Elsődleges célul nem a mű feldolgozását tűztük ki, hanem azzal próbálkoztunk, hogyan közelíthető meg Lúdas Matyi története digitális eszközökkel.

A projektbe a magyar, számítástechnika, természetismeret tantárgyak kerültek bevonásra.

Előkészítés: A projekthetet megelőző két magyarórán felidéztük a történetet, mindenki elkészítette a saját gondolattérképét a művel kapcsolatos ismereteiről, majd végigolvastuk Fazekas művét. Megismerkedtünk a vándormese fogalmával is.

A tanulók a projekt során csoportokban dolgoztak, a magyar és számítástechnika órákon párhuzamosan folyt a munka.

A csoportok laptopokon dolgoztak, a LearningApps oldal segítségével oldottak meg a történethez kapcsolódó feladatokat: pl. események sorba rendezése, képek helye sorrendbe állítása, Matyi és Döbrögi tulajdonságainak szétválogatása, „Kiről írta a költő?”.

Képregény is készült. Két csoport dolgozott a művet illusztráló képek sorba rendezésén, kettő pedig mondatkártyákat rakott sorba, rajtuk az eseményekkel. Végül a kétféle feladatot „összehozva” készültek el a képregények. Interjúk készültek, amelyeket tabletekkel, okostelefonokkal rögzítettek a csoportok, mindegyik csoport más szereplővel: Számítástechnika órán megkezdődött az újság készítése: folyt a címlap tervezése, plakát készült a vásárról, körözési plakát született Lúdas Matyiról és rögzítésre került a Döbrögivel készült interjú is. A Tagxedo segítségével szófelhők készültek. Az újság számára további cikkeket írtak a csoportok: Hogy mondják 300 év múlva címmel a számukra ismeretlen szavakat gyűjtötték ki a levonásokból, elkészült egy hír a döbrögi vásárban történtekről, és libából készült ételreceptek is bekerültek az újságba. Természetismeret órán a gyógynövényekről esett szó (kapcsolódva a harmadik levonáshoz). Gondolattérképeket készítettek a tanulók különféle gyógynövényekről: csipkebogyó, akác, szagos müge, pajzsika stb. a bubbl.us segítségével.

Az utolsó napon a projektzáróra került sor, melyre meghívót készítettek a gyerekek. Vártuk az érdeklődő pedagógusokat, tanulókat. A zárón beszámoltunk a Digitális Témahéten végzett munkánkról, és bemutatásra kerültek az elkészült produktumok: az újság, az interjúk, képregény. Mindenki elmondhatta véleményét, tapasztalatait. A projektzáró közös rajzfilmnézéssel ért véget, a Lúdas Matyi filmből néztünk részleteket.

A gyerekek nagy kedvvel és lelkesedéssel vettek részt a munkákban. Végre lehetőség nyílt a tabletek, okostelefonok használatára, maguk is készíthettek képeket, felvételeket, melyekkel munkánkat dokumentálhattuk. A feladatok elvégzése után értékelhették magukat és egymást is. Jól tudtak együttműködni, segítették, támogatták egymást a közös tevékenységekben.

A zárón pedig további ötletekkel is előálltak, ami a témában digitális eszközökkel megvalósítható lett volna. Úgy gondolom, hogy velük idén is bátran belevághatunk egy újabb témába!

Tapasztalatok intézményi szinten

Egy hétre „felbolydult” az iskola – jó értelemben. A projektben részt vevő diákok büszkén mesélték társaiknak, hogy ők a DTH projektjében vesznek részt, akik kimaradtak, ők pedig sajnálkoztak, és ígéreteket csikartak ki tanáraiktól, hogy jövőre ők is bekapcsolódhatnak.

Össze kellett hangolni az eszközök használatát, ehhez közös órarend készült, amibe a projektet megvalósító kollégák beírták, hogy melyik nap, hányadik órában milyen eszközre van szükségük. Mivel az iskolai lehetőségek végesek, nagyszerűen lehetett alapozni a gyerekek eszközeire, boldogan hozták tabletjeiket, okostelefonjaikat.

A gyerekeket nem kellett külön motiválni, ők boldogan vettek részt a tanórákon. A kollégák megnyerése volt nehezebb, ám a kezdeti bizonytalanság hamar eltűnt és valamennyien magabiztosan és elégedetten zárták a hetet.

A 2017-es Digitális Témahétre már sokkal magabiztosabban készülünk. Felhasználjuk a tavalyi év tapasztalatait, illetve támaszkodni szeretnénk a webináriumokon elhangzó ismeretekre is. Már tervezzük, szervezzük az idei projekteket.

Tóth-Szalai Judit

mb. intézményvezető