dth@hia-edu.hu
1221 Budapest, Kossuth Lajos utca 64.
Regisztráció
BelépésOsztályozható-e a tanulók projektek során végzett tevékenysége?
2022. március 03.
A címben feltett kérdés megválaszolását messzebbről kezdjük, egyúttal szeretnénk cáfolni egy-egy a projekt pedagógiával kapcsolatos – véleményünk szerint – téves elképzelést is.
“A projekt során valójában nem tanulnak a diákok, hanem szabadidős, játékos tevékenységsort végeznek.”
Valóban szabadabb tanulási formát jelent a projektben történő munkavégzés a diákok számára, mint a tanár által megtartott frontális előadás követése, de vegyük észre, hogy nem (csak) játszanak a tanulók a projekt alatt. Amikor projektet valósítunk meg, nem a tananyag helyett tanítunk meg valamit, vagy a tanulás helyett keresünk valamilyen szórakoztató tevékenységet, hanem a tananyagot helyezzük el a valósághoz kapcsolódva, új, összefüggéseket rejtő, problémafókuszú kontextusba. Ha ezt a gondolatmagot megtaláltuk és elültettük egy nyitott, általános érvényű kérdés formájában, tulajdonképpen megalkottuk a tanulási folyamat kiindulópontját, a projekt alapkérdését
Miért ne taníthatnánk a függő beszédet történelmi korok hőseinek, vagy hétköznapi emberek szerepébe bújva, őket megszólaltatva, idézve? Mindeközben felfedezve az illemszabályokat, az etikett változását a történelmi korokban, összevetve korunk diplomáciai tárgyalásainak jellemzőivel, sajátosságaival. A projektre jellemző inter- és/vagy multidiszciplináris szemlélet nemcsak izgalmas szempontokhat adhat egy-egy téma feldolgozásához, hanem kollégáinkkal való együttműködés révén a tanulási gyakorlatunk során adódó nehézségeket is közösen, egymást támogatva oldhatjuk meg. Egyúttal mintát adhatunk diákjainknak a munka világában elengedhetetlen problémamegoldó és együttműködési készségek területén.
A fenti példánál maradva, egy fiktív interjú/riport/naplórészlet elkészítése izgalmas és számos készséget fejlesztő módja lehet a tanultak összegzésének és számonkérésének. A tanítási gyakorlatunk során tehát a gyakran ismeret-megértés-alkalmazás gondolkodási szintjeit (Bloom,1956) megmozgató témazáró dolgozat tesztkérdéseinek alkalmazása helyett, egy projekt produktummal is mérhetjük a tanulás eredményességét. Diákjaink számos készségéről és az ismeret elsajátításának sikerességéről is komplex képet nyerhetünk a tanulási folyamat végére. De mit értékelhetünk, és mire adható osztályzat? A kérdés fontos, nézzük meg a vizsgált példánkat most ebből a szempontból!
A diákjainkkal az igeidőket szeretnénk gyakoroltatni, minek ez a sok “hercehurca”, egy gyakorló feladatsor éppen megfelel ennek a célnak?
A gyakoroltatás egy kiemelten fontos didaktikai feladat. Az új ismeretek elsajátítása hosszadalmas és időigényes feladat. A tanári felkészülés szempontjából valóban sokkal kevesebb időt igényel egy Learning Apps, vagy Quizlet alkalmazással kiadott interaktív feladatsor összeállítása, vagy akár egy sokszorosított feladatlap, vitathatatlanul fontos eszközök lehetnek ezek is, meg lehet találni a helyüket és szerepüket a tanítás-tanulás szervezésében. Azonban az ismeretek készségszintű beépülésében, az információ megtartásában jelentős szerepe van annak is, hogyan tanulunk: aktívan vagy passzívan? Olvassuk, halljuk is az új ismereteket, vagy esetleg átalakítjuk, megvitatjuk és el is magyarázzuk az adott anyagrészt egymásnak?
A fiktív szereplők bőrébe bújva gyakorolt függő beszéd során arra is lehetőséget adhatunk, hogy az elkészült hangfájlokat, vagy leírt naplórészleteket visszahallgatassuk, visszaolvastassuk diákjainkkal, és a kiejtés, nyelvtani szabályok, stílus és szókincs szempontjából elemezzük, értékeljük és javítsuk azokat. A diákok tanulási folyamatát, fejlődését, elakadásait ezáltal pontosabban nyomon követhetjük, az önellenőrzés révén pedig az ismeretek készségszintű beépülését támogathatjuk. Ehhez nyújthat segítséget a projektpedagógiában is gyakran alkalmazott értékelő listák (cheklistek) használata. Az értékelő listákban az adott produktum értékelési szempontjait szintekre bontva egyértelműen meghatározhatjuk diákjainknak, hogy pontosan milyen elvárásokat támasztunk feléjük a különböző érdemjegyekért, és az egyes tevékenységekhez rendelt értékelő listák felhasználásával változatos szervezési formákban (ön-, páros, kiscsoportos, tanári értékelés stb.)születhetnek meg az osztályzatok.
Összegezve tehát lehet osztályzattal értékelni a projektmunkákat, azonban nagyon fontos, hogy mindezt úgy tegyük, hogy figyelembe vesszük és nyomon követjük az oda vezető utat, azaz, diagnosztikus értékelést alkalmazva ismerjük meg tanulóink tudását, előzetes ismereteit az adott témáról. Majd lépésről lépésre a projekt tevékenységeit, az értékelés szempontjait és irányát tekintve is változatos formatív értékelési módszereket alkalmazva komplex értékelést végzünk és végeztetünk diákjainkkal, pontos, követhető, hatékony szummatív értékelést biztosítva számukra a projektmunka végén.
A Digitális Témahét YouTube-csatornájáról a következő webináriumokat ajánljuk a téma iránt érdeklődő pedagógusoknak:
Nádori Gergely: Új értékelési stratégiák a távtanítás idején
Az előadáson elhangzottak nem csak távtanítás idején hasznosíthatók. A különböző értékelési típusok funkciójával kapcsolatos hangsúlyeltolódásról, a formatív értékelés jelentőségéről és lehetséges módszereiről hallhatunk nagyon fontos gondolatokat, ötleteket.
Tar József: A digitális munkarend (mellék)hatásai az értékelésre
A webináriumon a diákok ön-, és társértékelésének lehetőségeiről, eredményes használatáról és céljáról tájékozódhatunk.
dr. Főző Attila László: Hogyan tervezzünk miniprojektet a Digitális Témahétre?
A webinárium lépésről lépésre mutatja be a Digitális Témahét programjához kapcsolódó projektmódszer legfontosabb jellemzőit, hangsúlyos elemként jelenítve meg az értékeléssel kapcsolatos célokat, módszereket.
Jánossy Zsolt: Értékelés, értékelés és … Pedagógiai értékelés, de hogyan? c. előadása (DOKK 2021 rögzített konferencia felvétele, az előadás 4:01:00 perctől hallható)
Vásárhelyi Virág: Segítsd a diákokat formatív értékeléssel!