A médiatudatosság szerepe a projektpedagógiában

2022. március 17.

Átlagosan 14-16 alkalommal veszünk levegőt percenként. Ezalatt az egy perc alatt 2019-ben, és a számok tendenciózusan évről évre nőnek, több mint 474.000 Tweet bejegyzést posztolunk és közel 4,5 millió keresést indítottunk a Google-on. Első pillantásra talán abszurd a párhuzam, de ha végiggondoljuk akár saját médiahasználati szokásainkat, könnyen belátható, hogy a jelentősen egészségesebb és nélkülözhetetlen levegővétel mellett arra is törekednünk kell, hogy tudatosan és biztonságra törekedve éljük mindennapjainkat az online térben is. A digitalizáció folyamatosan növekvő erejét, hatását látva, az álhírek, az információ hitelessége, a szerzői jogokkal kapcsolatos ismeretek, attitűdök és készségek nemcsak a felnövekvő generációk számára, hanem mindannyiunkra nézve is olyan elemi szükségletek, mint a levegővétel. 

A tágabb kontextust tekintve a tudatos médiahasználatra nevelés minden olyan pedagógiai folyamatban céllá válik, amelyben az internet, mint a tanítás - tanulás közege, vagy akár csak egy mobilalkalmazás (mint eszköz)  is megjelenik, még akkor is, ha egyébként nem a médiahasználat a tanóra vagy a projekt fókusza. Ugyanakkor az állítás fordítva is igaz: a digitális eszközök tudatos, átgondolt és biztonságos használata, a tartalmak keresése, értékelése, átalakítása, létrehozása és megosztása nélkülözhetetlen a médiakompetenciák fejlesztéséhez. 

A pedagógiai projektek a tanulók önálló tudásépítésére építenek. A tanár mentori szerepében elsősorban fejlesztő értékelő tevékenységével támogatja diákjainak önálló tudásszerzését. De mit jelent ez a pedagógiai gyakorlatban a médiatudatosság fejlesztése szempontjából? A forráskritika, az online információ hitelességének felmérése, vagy a szerzői jogok tiszteletben tartása mind ehhez a területhez tartoznak. Milyen alapvető tervezési, előkészítési feladatokat érdemes elvégeznünk annak érdekében, hogy a pedagógiai céljaink és a diákok önálló tudásszerzése során létrejött produktumok összhangban legyenek? Ha didaktikai szempontból közelítünk a médiatudatosság és projektpedagógia kapcsolatához, érdemes a pedagógiai projektet mint tanítási-tanulási folyamatot a következő szakaszokra bontani: ráhangolás, kutatás, alkotás és a teljes folyamatot végigkísérő értékelés.

A médiatudatosságra nevelés a kutatási szakasz során kiemelten fontos. A diákjaink különböző forrásokra hagyatkozva információkat gyűjtenek annak érdekében, hogy egy adott témával kapcsolatban új tudást hozzanak létre. A tervezés és megvalósítás során tehát érdemes a következőkre figyelnünk a diákok forráshasználatával kapcsolatban.

Hogyan és milyen forrásokat használjunk a kutatási szakasz során? 

Sokféle, de hiteles forrást. Projektünk során lehetünk akár mi magunk is a forrása az információnak, egy előre felvett, vagy a projekt kutatási szakaszát megelőző előadásunk éppúgy részét képezheti az információgyűjtésnek, mint egy meghívott szakember előadása. A tudás forrása lehet az iskolai vagy más könyvtár könyvei, folyóiratai, audiovizuális anyagai is. Az intézmény könyvtára arra is lehetőséget adhat, hogy a könyvtárpedagógussal együttműködve a projekt idejére egy ún. projektpolcot alakítsunk ki. Itt helyezzük el azokat a könyveket, folyóiratokat , amelyek használata elvárt a tanítási-tanulási folyamat során.
A digitális forráshasználat során egyrészt érdemes lehet a diákjaink számára a projekt előtt összeállítani egy forrásgyűjteményt, amelyet mi magunk ellenőriztünk és meggyőzödtünk hitelességéről. Műfaji szempontból azonban igen izgalmas gyűjteményt állíthatunk össze, hiszen ma már számos múzeum rendelkezik online tárlattal, adatbázissal, izgalmas lehetőség lehet a podcastokat ajánlani meghallgatásra, amelyek szakemberekkel való személyesebb beszélgetéseket tartalmazhatnak, vagy audiovizuális tartalmakat is használhatunk. A magyar nyelven elérhető videógyűjtemények közül az MTVA Archívum, a Nemzeti Filmintézet archívuma, vagy a Nemzeti Köznevelési Portál Médiatára, a Zanza TV gyűjteménye ajánlható, míg angol nyelven a Technology, Entertainment and Design (TED), a Khan Academy, vagy a National Geographic oldalán  is gazdag videótár áll rendelkezésre. Amennyiben a források kiválasztását a diákjainkra szeretnénk bízni, mindenképpen térjünk ki a következő szempontokra:

• Legyenek tudatosak egy forrás megosztása, felhasználása során! Ha bizonytalanok diákjaink egy adott forrásban olvasható tartalom hitelességét illetően, ne osszák meg, ne használják fel a kutatás során!
• Kerüljék el a kattintásvadász címeket! Legyenek körültekintőek, sokat elárul már egy cím is arról, hogy mi a célja: csak a kattintás vagy az érzelmeinkre szeretne erős hatást gyakorolni?
• Ellenőrizzék a forrást! Keressenek rá az adott információra (pl. szereplő, hely, intézmény), ha nem találnak róluk információt vagy más hiteles forrásban sem találnak rá, ne használják fel!  Ha  egy képet valamely ingyenes képletöltő oldalon találnak meg, vagy nagyon régi, megint csak legyenek elővigyázatosak!
• Több forrásból tájékozódjanak! Legyenek óvatosak, ha egy adott információra rákeresve azt csak egyféle szempontból vagy többször nagyon hasonlóan megfogalmazva találnak csak meg, vagy nincsen szerzője, vagy gyanús névvel (vicces, túl egyszerű név) jelent meg!
• Figyeljék meg a cikk/videó stílusát! Ha túl egyszerű vagy furcsa, nem lehet pontosan értelmezni, ne használják fel a kutatás során!
• Használjanak tényellenőrző oldalakat! (pl. factcheck.org; snopes.com) Az Urbanlegends oldalán található egy folyamatos forrásgyűjtemény, amely a gyanús, hitelesnek nem tekinthető oldalakat szemlézi. A gyűjtemény itt érhető el.

További segítséget jelent az információ hitelességének megítélése szempontjából a  FILTER tényellenőrző kérdéssora, amelyet ki is tehetünk az osztályban, hogy használhassuk a kutató jellegű tevékenységek során:

F mint forrás: Ki a szerző, hol jelent meg? Hivatkozik-e forrásokra, szakértőkre, és azok megbízhatók-e?
I mint időpont: Kiderül-e, mikor jelent meg az információ? Ha igen, aktuális-e még?
L mint logika: Észszerű-e, hogy az és úgy történt, amiről a cikk szól? Következetes-e a szöveg? Valós-e az összefüggés a benne foglalt megállapítások között?
T mint tényellenőrzés: Megbízható források által ellenőrzött, értékelt információkat közöl-e a cikk? Az információ valós tényeket közöl?
E mint emóciók: Milyen érzések kerítettek hatalmukba a cikk elolvasásakor? Dühössé tett? Fellelkesített? Vágyakozást keltett? Nem lehet, hogy a cikk csak ezt akarta elérni?
R mint részrehajlás: Nem maradt-e ki fontos információ? Nem lehet, hogy a szerző elfogult, és nem a teljes képet mutatja be, csak egy bizonyos nézőpontot támogat más nézőpontokkal szemben?

(Forrás: Digitális Pedagógiai Módszertani Ajánlások Gyűjteménye)

Mire figyeljünk az alkotó szakasz során?

A kutatási szakaszt követően fontos kiemelni a szerzői jog jelentőségét a projektben létrejött produktumok kapcsán. Diákjainkkal már a kutatás során tisztáznunk kell, hogy egy-egy idézet, kép felhasználása hogyan lehetséges? A pontos forrásmeghatározás és jelölés, a szerzői jogok tiszteletben tartása tehát szintén kiemelt feladat, nemcsak a pedagógiai projekt során, hanem minden tanítási-tanulási folyamatban, amelyben alkotó jellegű tevékenység valósult meg. Kizárólag jogtiszta forrásból származó képeket, videókat emeljünk be a munkánkba. Ennek érdekében ismerniük kell az interneten fellelhető alkotások (képek, műalkotások, fotók stb.) ellenőrzésének módját, a Creative Commons licencek típusait és a különböző szintű felhasználással kapcsolatos szerzői jogokat. Érdemes a diákokat is megismertetni azzal, hogyan tudják a Google képkeresőjében vagy a YouTube-on megtalálni a felhasználási jogok szerint szűrt képkeresést. Ismertessük meg őket a nagy múzeumok gyűjteményeivel, és az ingyenes képlelőhelyekkel, például a Pixabay-jel, vagy az Europeana Gyűjteménnyel. 

Javasolt források a témában: 

Digitális Pedagógiai Módszertani Ajánlások Gyűjteménye 15. fejezet: Adatbiztonság, online biztonság

A Digitális Jólét Program keretében működő Digitális Gyermekvédelmi Stratégia honlapjáról számos ingyenesen elérhető, a pedagógiai munkánkban is hatékonyan alkalmazható ajánlás, sőt konkrét foglalkozásterv érhető el a Digitális Káprázatok c. tananyagban, a témához kapcsolódva elsősorban a A tartalom és az információ hitelessége és Tájékozódás több forrásból című tananyagokat ajánljuk..

Az Urbanlegends oldalán található lista, amelyben azon oldalakat találhatjuk meg, amelyek tartalmát tekintve körültekintően érdemes kezelnünk.

Az online információ hitelességénak megítéléséhez az Idea Alapítvány online tananyagait is érdemes megtekinteni.

A Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület az Informatikai Vállalkozások Szövetségével együttműködve az EMMI megbízásából készítette el 2018-ban a változó médiakörnyezet kihívásaira reflektáló Médiapakk tananyagcsomagokat a közoktatás 1-12.évfolyama számára.

Zeynep Tüfekçi, a New York Times publicistája, a Columbia Egyetem vendégtanárának az eTwinning konferenciáján tartott előadása. Az előadás a cikk végén hallgatható meg.

A médiaműveltség és a félretájékoztatás megértése címmel megjelent útmutató és további szakmai ajánlások közzététele a School Education Gateway oldalán.

Digitális írástudás fejlesztése: Milyen irányba induljanak a pedagógusok? c. hír a School Education Gateway oldalán.

„Megoszthatom? – Hiszen a diákjaimnak kell!” útmutató a szerzői jogokról, a tanításról és az internetről címmel megjelent ajánlás a School Education Gateway oldalán.