A projekt célja, hogy a tanulók átfogó képet kapjanak a halmazállapotok tulajdonságairól, a halmazállapot-változásokról, az exoterm és endoterm folyamatokról. Kísérleteket és méréseket végeznek, az ismereteket összekapcsolják a vegyiparban jelentőséggel bíró mérési gyakorlattal. A projekt sokszínű feladatainak megoldását a digitális technológia eszközei támogatják.
A csoportok kísérleteikről felvételt készítenek, megfigyeléseiket elektronikusan rögzítik, a mért adatokat grafikusan ábrázolják, vizsgálataik eredményét megosztják a többi csoporttal. 
A csoportok a tudásmegosztást követően egy laboratóriumi mérőberendezés tervezését kapják feladatul, a technikus évfolyamon össze is állítják a berendezést. A vegyipar ágazatban munkatankönyvek nem állnak rendelkezésre, így munkájuk eredménye segíti őket a tanulási folyamatban.

Tervezzünk XXI. századba illő korszerű iparművészeti alkotásokhoz mintakártyákat a hagyományos népi díszítményekből!
Elsődleges cél, hogy a tanulók kutatómunkát végezzenek digitális eszközöket alkalmazva a hagyományos népi tárgyalkotó művészet díszítőmotívumainak (díszítés, alapanyagok, színek, formák, tárgyak funkciói, motívumok jelentése, jelképek) és népszokások megismerésére. A magyar népművészet formakincseiből, díszítőművészeti jelképekből, ábrázoló motívumokat csoportosítva hozzanak létre digitális mintakártyákat, illetve egy online felületen elérhető mintagyűjteményt, ami alapjául szolgálhat egy egyszerű szakmaspecifikus mintadarab megtervezéséhez. A tanulók a tervezéshez digitális eszközöket, grafikai tervező programokat használnak. A projekt a szaktárgyi és közismereti tantárgyi ismeretek és képességek fejlesztése mellett a digitális kompetencia fejlesztését is célul tűzi ki. A munkafolyamatokat online bemutatón/kiállításon keresztül prezentálják, ahol az elkészült digitális kártyákat, vázlatokat, egyszerű szakmaspecifikus mintadarabokat (tárgyat, ruhadarabot) is bemutatják.

A projekt alapvető célja a tanulók tudását az ágazati követelményeknek megfelelően gazdagítani és a meglévő kompetenciákat fejleszteni, felkészíteni ezzel a tanulókat az alapozó vizsgára és munkáltatói követelményekre. 
A tanulócsoportok a projektben többlettudásra tesznek szert a könyvnyomtatás feltalálásával, a nyomtatott könyv megjelenésével és a nyomdatechnika fejlődésével kapcsolatban. Az ismeretszerzés változatos, digitális eszközöket és módszereket választva a tanulók kreatív önálló és csoportos alkotómunkát végeznek és létrehoznak, bemutatnak és megosztanak egy kiadványt a „Gutenberg-galaxis évszázadairól”.

A tanulók William Shakespeare-tragédiák alapján a szereplők által képviselt társadalmi szerepeket, illetve konfliktusokat vizsgálják különféle munkaformákban. A projekt során podcastet készítenek a mű olvasatai, fő témáinak mentén. 

A projektben a tanulók az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismereteiket bővíthetik. Azonosíthatják a szépségszalonban jellemző veszélyforrásokat, ezáltal megelőzhetik a baleseteket. Munkahelyi baleset esetén a biológiai ismereteik alapján képesek elsősegélyt nyújtani. Csoportonként egy-egy elsősegélynyújtási szituációt vizsgálnak meg minden aspektusból. Megismerik a biológiai hátteret, utánajárnak a munkavédelmi teendőknek. A projekt során a csoportok közösen elkészítenek egy digitális „Elsősegélynyújtás a szépségszalonokban” című Padletet. Zárásként a csoportok iskolai bemutatót tartanak a projektben részt nem vevő osztályok számára a témakörükből.

A projekt során a tanulók csoportmunkában mutatják be a fémipari gyakorlati képzés eszközeit, gépeit, a balestetek előfordulásának és elkerülésének lehetőségeit. A véletlenszerűen kapott feladatokat internetes kutatómunkával kezdik. A csoport a megismert témát egy rövid bemutató keretében ismerteti azosztály többi tagjával. A bemutatók tetszőlegesek lesznek, saját fotókkal vagy videókkal színesítik. Minden eszközről rövid leírást készítenek fotóval. Az elkészült bemutatókat és dokumentumokat egy közös online felületen közös tudásbázisként használhatják.

A projekt során a tanulók megismerik, hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia, azon belül a kognitív számítás a hétköznapi életünkre. A robotokkal kapcsolatos eddigi ismeretek összefoglalása után a csapatok egy-egy robotot építenek. A tanulók csoportokban végeznek kutatást, a megépített robot és a kognitív számítás segítségével értelmezik a világot: érzékelés, tanulás és tapasztalat útján. A csoportok ezek után egy hackathonon vesznek részt, ahol ötleteiket egy önálló, kognitív tartalmú projektté formálják. A projekt eredménye a munka során keletkező leírások, kódok verziókezelőbe rendezett összessége, és az ötletversenyen készült Watson AI alkalmazások.

Milyen új termékkel vagy szolgáltatással tudnátok kielégíteni diáktársaitok igényeit egy újonnan induló vállalkozásban? Működőképes lesz a vállalkozás, lesz kereslet a termékre, szolgáltatásra? Ezt a projekt végén a „Cápáknak” kell bizonyítanotok egy bemutatkozó és meggyőző showműsorban. Hogy kik a „Cápák”? Tanáraitok, az iskola vezetése, meghívott vállalkozók, akik figyelemmel kisérték tevékenységeteket.

A projekt célja, hogy élményszerűbbé tegyük a jövendő egészségügyi dolgozók számára az infekciókontrollal kapcsolatos alapismeretek elsajátítását. A projekt első részében a tanulók feldolgozzák az infekciókontroll alapjait, történeti hátterét, jártasságot szereznek a fertőtlenítő eljárások alkalmazásában, az egyéni védőfelszerelések használatában. Ismereteik alkalmazására a csoportok kvízeket készítenek, amelyet egymással kicserélve oldanak meg. A munka második szakaszában különböző informatikai alkalmazások segítségével produktumként tájékoztató csomagot (online tájékoztató kiadvány, infógrafika, animáció) készítenek az általuk kiválasztott kórházi fertőzés lényegéről és megelőzéséről. Munkájukat verseny keretében mutatják be a zsűri és a többi csoport előtt.

A projekt célja, egy, a tanulókból álló csapatok által kitalált kalandjáték, amely az iskola székhelyének, illetve környékének 3 turisztikai attrakcióját mutatja be interaktív formában. A projekt során két produktum készül el a tanulók által a kalandjáték 2 játszási lehetőséggel és csapatonként egy kb. 30 mp-es videófilm, amely röviden bemutatja a játékot.

A projekt során a tanulók képessé válnak az egyes építőipari szakmák tevékenységeinek beazonosítására, elkülönítésére és az építőipari folyamat megfelelő technológiai sorrendjének felállítására. Az épületekkel szemben támasztott követelményekre építve, csoportokban együtt dolgozva megismerik az okos épület legjellemzőbb részeit és működését, valamint ezeknek a fenntarthatósággal és az energiatakarékossággal való összefüggését. A tanulók az intézmény Digitális Közösségi Alkotóműhelyében a legkorszerűbb digitális technológiák (lézervágás, lézergravírozás, mikrokontroller-programozás, 3D tervezés, 3D nyomtatás) felhasználásával okos épületet, vagy épületrészt alkotnak. Az alkotási folyamat során a tanulók változatos digitális eszközöket alkalmaznak, ismereteiket dokumentálják, és a projekt folyamatáról egy elektronikus kiadványt készítenek.

A projekt során az osztály tanulói csoportokba bontva a nemzetgazdaság mechanizmusának, a piac kapcsolati rendszerének modelljét hozzák létre. Cél a gazdasági döntések eredményre gyakorolt hatásának beazonosítása. Az államcsoport saját videók bejátszásával irányítja a többi csoport gazdálkodását, adókat szed be és támogatásokat ad. Vezeti és elemzi költségvetésének alakulását. A vállalkozás-csoportok webshopokat működtetnek, beszereznek, készleteznek, akciókat hirdetnek meg és értékesítenek; illetve beszállítanak, azaz termelnek és virtuális áruval látják el a webshopokat. Készletnyilvántartást vezetnek, rögzítik a bevételeiket és ráfordításaikat. A fenti csoportok a projekthét folyamán, illetve a zárónapon az elkészített prezentációjuk segítségével, önértékelésként elemzik a tevékenységük gazdaságosságát. A háztartáscsoportok fogyasztanak, azaz vásárolnak a webshopok-ban. Költségvetési naplót vezetnek táblázatkezelővel és figyelik és elemzik a webshopok marketing tevékenységét, majd a zárónapon értékelik saját gazdálkodásukat, és az egyes kereskedők marketing tevékenységének hatékonyságát.