A projekt célja, hogy a tanulók megtegyék az első lépéseket a természetes vizek elemzésének komplex szemléletű megvalósításában. Virtuális túrán vesznek részt a legismertebb hazai gyógyfürdőkben, mindeközben a tanulók megismerkednek a gyógyhelyek történetével, jelenével, vonzerőjével, miközben csoportmunkában adatokat gyűjtenek, azokat feldolgozzák, értelmezik, egyszerű laboratóriumi méréseket végeznek. A projekt terméke egy, a feldolgozott gyógyfürdő személyes felkeresésére inspiráló digitális dokumentum (prospektus vagy kisfilm), ami hasznosítható lehet később nemzetközi együttműködésekben is.

A projekt célja, hogy a tanulók megismerjék az élelmiszeripar meghatározó növényi eredetű nyersanyagai közül a gyümölcsöket, illetve átfogó képet kapjanak arról milyen sokféle felhasználási területe van ezeknek a nyersanyagoknak (itt főleg az ágazatból kiindulva az élelmiszeriparra helyezzük a hangsúlyt). A digitális eszközökkel támogatott projekt során a tanulók csoportokban dolgozva házi készítésű gyümölcsös süteményeket készítenek, melynek folyamatát digitális szakácskönyvben rögzítik. Ezen kívül elkészítik az anyagköltség számítást.
A projekt részét képezi egy idegen nyelvű prezentáció elkészítése is.

A projekt célja, hogy a tanulók átfogó képet kapjanak a halmazállapotok tulajdonságairól, a halmazállapot-változásokról, az exoterm és endoterm folyamatokról. Kísérleteket és méréseket végeznek, az ismereteket összekapcsolják a vegyiparban jelentőséggel bíró mérési gyakorlattal. A projekt sokszínű feladatainak megoldását a digitális technológia eszközei támogatják.
A csoportok kísérleteikről felvételt készítenek, megfigyeléseiket elektronikusan rögzítik, a mért adatokat grafikusan ábrázolják, vizsgálataik eredményét megosztják a többi csoporttal. 
A csoportok a tudásmegosztást követően egy laboratóriumi mérőberendezés tervezését kapják feladatul, a technikus évfolyamon össze is állítják a berendezést. A vegyipar ágazatban munkatankönyvek nem állnak rendelkezésre, így munkájuk eredménye segíti őket a tanulási folyamatban.

A projekt során a tanulók csoportokban végeznek kutatásokat, méréseket a környezetük hőmérséklet változásával kapcsolatban. A tanulók a kutatási tapasztalataikat kutatási naplóban rögzítik, eredményeiket digitális formában - poszter, szórólap - társaikkal is megosztják. A projekt végén játékos formában ellenőrzik az átadott ismereteket.

A projekt során Petőfi Sándor János vitéz c. művének összefoglalása mellett a hős fogalmának többszempontú elemzésére kerül sor. A diákok digitális kollázsokat, majd társasjátékot készítenek. A diákok interjúkat készítenek, majd Scratch-ban hős figurákat programoznak.

A projekt célja, hogy a diákok átfogó képet kapjanak arról, hogyan befolyásolják életünket a különböző hullámok, sugárzások. A tanulók csoportokban kísérleteznek, digitális folyóiratot készítenek.

A projekt célja, hogy élményszerűbbé tegyük a jövendő egészségügyi dolgozók számára az infekciókontrollal kapcsolatos alapismeretek elsajátítását. A projekt első részében a tanulók feldolgozzák az infekciókontroll alapjait, történeti hátterét, jártasságot szereznek a fertőtlenítő eljárások alkalmazásában, az egyéni védőfelszerelések használatában. Ismereteik alkalmazására a csoportok kvízeket készítenek, amelyet egymással kicserélve oldanak meg. A munka második szakaszában különböző informatikai alkalmazások segítségével produktumként tájékoztató csomagot (online tájékoztató kiadvány, infógrafika, animáció) készítenek az általuk kiválasztott kórházi fertőzés lényegéről és megelőzéséről. Munkájukat verseny keretében mutatják be a zsűri és a többi csoport előtt.

A projekt célja, egy, a tanulókból álló csapatok által kitalált kalandjáték, amely az iskola székhelyének, illetve környékének 3 turisztikai attrakcióját mutatja be interaktív formában. A projekt során két produktum készül el a tanulók által a kalandjáték 2 játszási lehetőséggel és csapatonként egy kb. 30 mp-es videófilm, amely röviden bemutatja a játékot.

A projekt során a tanulók megismerik, hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia, azon belül a kognitív számítás a hétköznapi életünkre. A robotokkal kapcsolatos eddigi ismeretek összefoglalása után a csapatok egy-egy robotot építenek. A tanulók csoportokban végeznek kutatást, a megépített robot és a kognitív számítás segítségével értelmezik a világot: érzékelés, tanulás és tapasztalat útján. A csoportok ezek után egy hackathonon vesznek részt, ahol ötleteiket egy önálló, kognitív tartalmú projektté formálják. A projekt eredménye a munka során keletkező leírások, kódok verziókezelőbe rendezett összessége, és az ötletversenyen készült Watson AI alkalmazások.

A projektfeladat elvégzése során a tanulók megtanulják a fogpótlások és optikai termékek digitális tervezésének és kivitelezésének alapvető ismereteit, amit későbbi szakmai munkájuk során alkalmazhatnak. 
A projektmunka során a tanulók csoportmunkában és egyénileg modellekről szkennelést készítenek, az eredményt az oktatóval közösen értékelik. Oktatói instruálással elsajátítják a tervező programok használatát és digitálisan terveznek. Oktatói instruálással elsajátítják a szemüveglencsék digitális centrálását és a szemüvegkeretek digitális letapogatását (szkennelését), megismerik a perifériák típusait, működését és használatukat. 
Az oktatókkal közösen kiválasztják a digitális kivitelezés alapanyagait és szakterületenként információt kapnak a digitális kivitelezési lehetőségekről.
A projekt eredménye: a tanulók és a csoportok az oktató által meghatározott digitális tervezési feladatot készítenek és rögzítenek.
Az oktató által meghatározott szemüveglencse és szemüvegkeret típushoz egymás arcán elvégeznek egy centrálási feladatot, és a keret letapogatás után az automata csiszológépben (CAM) rögzítik a mért és ellenőrzött centrálási adatokat, majd az iskola tanulóinak és más csoportoknak bemutatják a CAD tervezőfelületet és az adatrögzítést. A tanulók megismerik gyakorlatban a tervezőrendszerek felhasználási lehetőségeit. Digitális tudástárat hoznak létre, amely a következő évfolyamok számára is felhasználható lesz.
A projekt lezárásakor a csoportok és a tanulók prezentálják a többi csoportnak és az évfolyamnak CAD tervezési vagy alkalmazási feladataikat.

A projekt során a tanulók képessé válnak az egyes építőipari szakmák tevékenységeinek beazonosítására, elkülönítésére és az építőipari folyamat megfelelő technológiai sorrendjének felállítására. Az épületekkel szemben támasztott követelményekre építve, csoportokban együtt dolgozva megismerik az okos épület legjellemzőbb részeit és működését, valamint ezeknek a fenntarthatósággal és az energiatakarékossággal való összefüggését. A tanulók az intézmény Digitális Közösségi Alkotóműhelyében a legkorszerűbb digitális technológiák (lézervágás, lézergravírozás, mikrokontroller-programozás, 3D tervezés, 3D nyomtatás) felhasználásával okos épületet, vagy épületrészt alkotnak. Az alkotási folyamat során a tanulók változatos digitális eszközöket alkalmaznak, ismereteiket dokumentálják, és a projekt folyamatáról egy elektronikus kiadványt készítenek.

A kisdiákok olvasás órákon ismerkednek a Mátyás királyról szóló történetekkel, mondákkal. A gyerekek képzeletbeli utazással megismerhetik a királyi udvart, annak jellegzetes szereplőit, egy-egy szimbólumát. A szereplők megelevenednek, a diákok elkészíthetik a saját váruk modelljét, az udvar alakjait, a csoport címerét, kalandjaikról krónikában számolnak be és maguk is "lovaggá" válhatnak.